A szerepjáték ma

RPG (2120 katt)

A szerepjáték története
Mint szinte mindennek, a szerepjátéknak is vannak előzményei. Az 1960-as években már elterjedtek voltak a harci stratégiai játékok, melyekkel főleg nagy ókori, középkori és újkori csatákat játszottak újra. A ´60-as évek végén Gary Gygax találkozott Jeff Perrennel a Lake Geneva Tactical Studies Associationban, aki már rendelkezett egy szabályrendszerrel középkori harci figurákhoz. Az engedélyével Gary Gygax kibővítette a szabályokat, ami LGTSA Medieval Military Miniatures Rules címen megjelent az International Federation of Wargamers havilapjában. Később a szabályokat továbbfejlesztette és fantasy elemeket is beemelt a játékba, ez a változat Chainmail címen jelent meg 1971-ben a Guidon Games kiadásában. Itt még mindig csak háborús stratégiai játékoknál tartunk, de hogyan is lett ezekből szerepjáték? Természetesen Gygax és társai nyughatatlan fantáziája által. Még tovább fejlesztették a szabályrendszert és 1974-ben napvilágot láttott a Dungeons & Dragons (röviden D&D) nevű, fantasy stílusú szerepjáték, melyet Gary Gygax és Dave Arneson neve fémjelez. Néhány év további fejlesztés után, miközben megjelentek a piacon a versenytársak szerepjáték rendszerei is (pl. Tunnels & Trolls, RuneQuest, DragonQuest, Traveller, The Fantasy Trip), piacra dobták a TSR gondozásában az Advanced Dungeons & Dragons szabályrendszerét, valamint a Basic D&D szabályrendszert, mely a kezdő játékosoknak adott segítséget, hogy felzárkózhassanak az AD&D-hez. Így a hetvenes évek közepére az USA-ban fokozatosan kialakultak a maihoz hasonló szerepjátszási szokások is.
Az azóta eltelt 30 év során az asztali szerepjátékok (lásd később) alapkoncepciója nem sokat változott. Megjelentek a különböző stílusú szerepjátékok, a fantasyn kívül számtalan más stílusban is készítettek efféle szórakoztató játékokat. A nagy, erre specializálódott cégek (TSR, White-Wolf, FASA, Steve Jackson Games, stb.) játékai mellett kialakultak a házi szerepjátékok (lásd később), melyek főleg már meglévő rendszereken alapultak, majd a világ gyorsulása magával hozta a mini szerepjátékokat is (lásd később). A számítástechnika és az otthoni számítógépek terjedése is kihatott a szerepjáték-iparra és társadalomra, megjelentek a számítógépen játszható szerepjátékok, az inernet terjedésével pedig az online RPG-k.

Mi is az a szerepjáték?
Ha már ejtettünk néhány szót a szerepjáték történetéről, talán nem árt arról is írni egy keveset, mi is az a szerepjáték, hogyan is képzelje azt el egy laikus. Bizonyára mindenki olvasott már olyan könyvet, amibe teljesen bele tudta magát élni, szinte ő maga volt a főszereplő. Valószínűleg a könyv végén eszébe jutott, hogy ha valóban ő lett volna a könyv szereplője, mit és hol csinált volna másképpen. Ez a gondolkodási séma már nagyon közel áll a szerepjátékosok gondolkodásához. A fent említett Steve Jackson és kollégája Ian Watson a fenti sémát olyan komolyan vették, hogy megteremtették vele az ún. lapozgatós könyveket, melyek egy előre megírt, de nem lineáris történett részesévé tették az olvasót. Az aprócska fejezetekre bontott könyvekben szinte minden fejezet végén volt választási lehetősége az olvasónak, merre folytatódjon tovább a történet. Ezek a sztorik alapvetően a TITÁN-on, Steve és Ian saját világán játszódtak.
A szerepjáték során egy hasonló szituációba kerülnek a játékosok. Egy adott világban, előre meghatározott szabályok alapján részt vesznek egy - általában előre megírt - történetben. A történetet általában annak kiötője meséli, akinek a játék során kitüntetett szerepe van, illetve az játék során megkülönböztetett titulusa is van. (Ez rendszertől függően lehet mesélő, játékmester, kalandmester, stb.) A mesélő további feladata, hogy a történet mesélése során szórakoztassa a játékosokat - hiszen a szerepjáték egyik lényeges eleme, hogy a résztvevők jól érezzék magukat -, és a további sikeres játék, kaland érdekében megfelelő információkkal lássa el őket. A játékosok egy-egy kitalált személyiséget, karaktert irányítanak, akinek segítségével átélik a mesélő által kitalált kalandokat, történetet.
Mindehhez természetesen szabálykönyvek, (általában) dobókockák, jegyzetpapírok, ceruzák és ún. karakterlapok adják a szükséges hátteret, hogy játékban előforduló konfliktusok, harcok során egyértelműen el lehessen dönteni kinek és miért van igaza, ki a győztes fél.
Szokták még a szerepjátékot a színházhoz, filmes szerepek megformálásához is hasonlítani, ahol a színészek időnként a saját jellemüktől gyökeresen eltérő karaktereket alakítanak. A szerepjáték során is előfordulnak ilyenek, a különbség csupán annyi, hogy nem öltöznek be jelmezbe a játékosok az asztal körül, csupán szavakkal, gesztusokkal, beszédstílussal, esetleg grafikával szemléltetik, hogyan néznek ki, viselkednek a kaland során. Emiatt sokan, akár szervezetileg is támadják a szerepjátékokat, s a gonosz karakterek alakítása hatott úgy néhány külső szemlélőre, hogy ezek afféle sátánista szeánszok, tehát szerintük tiltani kell az ilyeneket. A későbbiekben emiatt szót ejtek majd a szerepjáték egyénre gyakorolt hatásaira is.

A szerepjátékok típusai
A szerepjáték a kezdetekben abból állt, hogy néhány fiatal (általában egyetemista srác) összeült egy szobában egy asztal körül, és akár éjszakába nyúlóan kalandoztak. Körülbelül húsz éven keresztül ez volt az egyetlen ismert formája a szerepjátékoknak, s a mai napig ez a legnépszerűbb. Azonban az új játéktípusok megjelenése okán asztali szerepjátéknak kereszteltek el.
A kilencvenes évek közepén jelentek meg az élő szerepjátékok, melyek általános jellemzője, hogy nem szobában és nem asztal körül játszák a játékosok, hanem - akár jelmezbe öltözve - kimennek a természetbe, és előre meghatározott szabályok alapján, már fizikailag is eljátszák a történetet. Az élő szerepjátékok kellékei már nem a dobókocka, a papír és a ceruza. Ennek során általában fából készült középkori fegyverekkel (kardokkal, buzogányokkal, pajzzsal) döntik el egy-egy harc kimenetelét, természetesen mindezt játékmesterek felügyeletével, és egymásra odafigyelve. Az élő szerepjáték során egy új szintű játékélményben van része a szereplőknek, hiszen valódi helyszíneken (várromnál, kastélynál, erdőben, folyóparton) élhetik át a történetet, bújhatnak arra az időre valaki más bőrébe. Ez már közelebb áll a filmes és színházi hasonlathoz.
A számítógépek térhódításával természetesen megjelentek a számítógépes szerepjátékok is. Először az egyszerű, 1-3-4-6-8 karaktert irányító, felülnézetes szerepjátékok kezdtek el terjedni, amit az ember egymaga is játszhatott. Ilyen volt például az Ultima sorozat. Később, a számítógépek és szoftverek fejlődésével megjelentek az ál 3D-s szerepjátékok, szintén 1-8 karakterrel. Ilyenek voltak például az Ishar, az Eye of the Beholder vagy a Wizardry sorozatok.
Az internet térhódítása hozta magával a neten is játszható szerepjátékokat, először kizárólag szöveges felületen a MUD (Multi User Dungeon), és MUSH (Multi-User Shared Hack) típusú játékokat. Az előzőben még nem volt mesélő, általánosságban a karakterek pontértékeinek fejlesztéséről szóltak, míg a második gyakorlatilag az asztali szerepjátékok számítógéppel való megvalósításának nevezhető. A XXI. század első évei hozták meg a számítógépes-internetes szerepjátékokban az áttörést, melyeknek az MMORPG (Massively Multiplayer Online Role Playing Games) gyűjtőnevet adták. Ezek már komoly grafikával, akár több ezer játékos egyidejű kezelésével is rendelkeznek, így ötvözik az asztali és az élő szerepjátékok hangulatát. Ilyen játékok például az Ultima Online, az Everquest, a World of Warcraft, a Star Wars: Galaxies vagy a Project Entropia.
A szerepjátékos közösség növekedése magával hozta azt az igényt, hogy a céges kiadású szerepjátékok helyett saját, otthoni fejlesztésű játékkal játszhassanak egy közösségen, baráti társaságon belül. Eképpen számtalan házi szerepjáték látott napvilágot, melyek jó része megtalálható az interneten is.
A gyorsuló világ és a rohanó életstílus rányomta a bélyegét a szerepjátékokra is, ezért részben az otthoni szerepjátékokból, részben céges nyomásra kialakultak az ún. mini szerepjátékok, amelyek a normál szerepjátékok több száz oldalas szabálykönyveihez képest nevetséges néhány tíz oldalas vékonyka kiadványok. Ezek gyakorta ugyanolyan teljes értékűek, mint az elődeik, mégsem kell több száz oldalt végigrágni, akár heteken keresztül, hogy el lehessen kezdeni játszani a rendszerrel.

A szerepjátékok stílusai
A szerepjátékokat alapvetően háromféle stílusba sorolhatjuk. A legrégebbi szerepjátékok a Fantasy stílusba sorolhatóak. Ezek általános jellemzője hogy vagy egy teljesen kitalált, a földi középkor technikai szintjén lévő világban játszthatók, melyben létezik a mágia, vagy egy alternatív földi középkort vesznek alapul. Jellemzően mitológiai lényekkel népesítik be a világokat (pl. sárkányok), de saját, különös lények is sok helyen fordulnak elő. Ilyen játékok például a D&D, AD&D, Merp, Ars Magica, M.A.G.U.S., Codex, Káosz, Auvron.
A népszerűségi lista második helyén a Horror stílusú szerepjátékok vannak. Ezek közös jellemzője, hogy alapvetően az emberi gyengeségekre, félelmekre építenek, így próbálnak izgalmas játékot létrehozni. Fontos eleme a misztikum, az okkultizmus, a megmagyarázhatatlan dolgok, különböző szörnyetegek felvonultatása. Legfőbb képviselői a Call of Cthulhu illetve a Storyteller sorozat (Vampire, Werewolf, Mage, stb.), valamint az egész világon betiltott Kult. Az ezen stílusba tartozó játékok általában korhatárosak, megkövetelnek egyfajta lelki és pszichikai érettséget.
A harmadik alap stílusba tartozó játékok a Science-Fiction-be sorolhatóak. A közeli vagy távoli jövőben kalandozhatnak a játékosok, a játékrendszertől függően. Lehetnek számítógépes hackerek a közeljövőben, vagy az összeomlott világ valamely bandájának tagjai, netán egy megavállalat alkalmazottai. Lehetnek űrhajópilóták, űrkalózok, csempészek, távoli világok felfedezői egy hatalmas univerzumban. Ilyen játékok például a Star Wars, vagy a Cyberpunk 2020.
Természetesen léteznek kevert stílusú szerepjátékok is, amelyek vagy a fenti háromból bármely kettőt, vagy akár mind a három stílust ötvözik. A Shadowrun például alapvetően közeljövőben játszódik, de létezik benne a mágia is, valamint az ún. felébredt lények, elfek, orkok, trollok, törpék, sárkányok is részesei a világnak.

A szerepjáték hatásai az emberi pszichére
Mint látható, sokfajta szerepjáték létezik. Ebből következően nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a magának a szerepjátéknak milyen hatása van az emberre. Általánosságban azonban azt lehet mondani, hogy ha egy egészséges öntudattal rendelkező személy játszik szerepjátékot, semmilyen negatív következménnyel nem kell számolnia, sőt. Kutatások bizonyítják, hogy egészséges pszichéjű emberek jó irányba fejlődnek a szerepjátékok által. Megismerik magukat a karaktereiken keresztül, a játékok során olyan helyzetekbe kerülnek, melyeket az élet is eléjük tesz, ezáltal könnyebben oldják meg azokat. Sokan mélyednek bele a szerepjátákok hatására a különböző tudományágakba, történelembe, vallásokba, modern tudományokba, vagy elfeledett tudások után kezdenek el kutatni - kizárólag tudományos alapon. Mindezek pedig előre és nem visszafelé viszik az adott személyiségeket.
Nyilván nem véletlenül vannak korhatáros játékok, hiszen ha nem megfelelő érettségi korban találkozik az ember egy okkult szerepjátékkal, bizony az fejlődési defektusokat okozhat az illetőben.
A szerepjátékok alsó korhatárát 14-15 évre szokták tenni, hiszen innentől kezdve válnak érthetővé az életből vett példák, vagy a bonyolultabb szabályok.
Sokan nem gondolnak azonban bele, hogy a gyermekük már akár 3-4 éves korban is játszik egyfajta szerepjátékot, amikor westernhősnek, felfedezőnek, kalandornak, űrhajósnak, orvosnak, képzeli magát és akként próbál viselkedni. De ugyanígy említhetném a papás-mamás játékokat is, amikor a gyermekek a szüleik példája alapján főznek, mosnak, takarítanak a játékaikkal. Ezekre sosem mondták még, hogy kisfiam, kislányom ne csináld, mert azután mindig ilyen leszel. A gyermekek el tudják dönteni maguktól, hogy hol a játék és a valóság határa, mikor kell abbahagyni a játékot.
Ugyanígy van az egészséges szerepjátékosokkal is. Amikor felállnak az asztaltól, a számítógép elől, leveszik a jelmezeiket az élő szerepjáték után, visszavedlenek valós önmagukká, azzá aki az iskolapadban ülve tanul, aki otthon tévét néz, leckét ír, zenét hallgat - tehát általában elfogadott társadalmi normáknak tesz eleget.
Természetesen egy alapvetően torz jellemre nagy valószínűséggel negatívan hat maga a szerepjáték is, egy jellemhibás ember nehezebben szabadul attól a karaktertől, akit a játék során irányít, s esetenként a való életben is annak képzeli magát. Ez hangsúlyozom, nem a szerepjáték hibája, hanem az adott egyéné, illetve az egyént körülvevő közösségé. Hiszen ha a jellemhibás egyént normális emberek veszik körül, és a szerepjáték során inkább jellemépítően lépnek fel, elképzelhető egyfajta pozitív változás is.

A szerepjátékok fellelhetőségei
Ma számtalan helyen fellelhetőek a legkülönbözőbb szerepjátékok. Léteznek a szerepjátékokra specializált boltok, de könyvesboltokban és nagy bevásárlóközpontokban is találhatunk szerepjáték szabálykönyveket, kiegészítőket. Az internet terjedésével pedig a világon megjelenő összes szerepjátékhoz hozzáférhetünk legálisan és akár illegálisan is.
A neten számtalan szerepjátékos közösségi oldal megtalálható. Ezek közül kettőt emelnék itt ki, mindkettő magyar vonatkozású. Az egyik a nagy múltú, idén tíz éves rpg.hu. A másik a kb. másfél éve indult rpgportal.hu.

A magyarországi szerepjátékos közösség
Az eltelt több, mint harminc év alatt a szerepjátékos társadalomból komoly tudósok termelődtek ki. A magyarországi szerepjátékosokat összefogó egyesületek is pszichológusok, pszichiátárek, orvosok, történészek, egyetemi tanárok irányítása alatt vannak - általában. Ez a közösség minimálisan 5-6000 főt tesz ki, ők képezik az aktív játékosokat, de egyes becslések szerint, ha a szerepjáték minden határterületét belevesszük, ez a szám nagyságrendekkel nagyobb. Ha csak azt vesszük alapul, hogy a magyar fejlesztésű M.A.G.U.S. szerepjátékból nagyjából 40.000 kötetet adtak el, akkor abból az következik, hogy minimum ennyien ismerik magyarországon a szerepjátékot. Még akkor számolhatunk ennyi fővel, ha tudjuk, hogy egy személy akár több M.A.G.U.S. példánnyal is rendelkezik, mivel ez közöségi játék. Rengeteg klub és baráti társaság vett meg közösen egy kötetet, és járt kézről kézre. Vannak továbbá olyanok is, akik nem vették meg a fenti szerepjátékot, de más szerepjátéko(ka)t igen.
A különböző szervezetek és klubok természetesen nem csak a játékról szólnak, hiszen rendszeresen tartanak nyári táborokat, szerepjáték versenyeket, modulíró (történetíró) versenyeket, különböző oktatói kurzusokat, hogy a szerepjátékos társadalmat jó irányba tereljék az életben is, és mindeközben kikapcsolódjanak, jót szórakozzanak.

Felhasznált irodalom, források
http://hu.wikipedia.org/wiki/rpg
http://www.rpg.hu/
http://www.rpgportal.hu/content/blogcategory/377/456/

Előző oldal Jimmy