Fekete hó

Vers (1556 katt)

Liliomfehér pelyhekben hull
Álmok harmata a tájra,
Az alkonyat búcsúcsókot szór
Az ébredő éjszakára.

A múlt porszemei
Táncolnak a téli éjben,
Így festi át magát ébenné
A hó a jeges légben.

Fekete hó borul a tájra
A Múlt sötét, hűvös lepleként,
Ám egy csillag hóvá hull
S elhint egy apró fényt.

Ében s hófehér pelyhek
Egybemosódnak,
Majd titkok kapuján át
A végtelenbe olvadnak.