Vérhajnal (Lanarya dalnoknő jóslata)
Vers (1304 katt)
Vérhajnalra ébred az ég,
Kínt vérzik a puszta föld,
Gonosz, és ártatlan szenved,
Feltámad majd, kit megölt
Az éj közepén Senki, semmiért.
Feltámad majd, ébred a holt,
Ki öl majd, amikor kelt.
A rossz és a jó is szenved,
Úrrá lesz a rettenet,
És vérvörösen nyugszik le a hold.
Felgyullad a földnek lángja,
Testvér testvért gyilkol meg.
A halál lesz diadalmas,
És a tűz égen terjed.
Sikolyra nyílik istenek ajka.
Előző oldal | Alienna |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |