Csatamágusok

Novella (1051 katt)

Csatamágusok. Sokaknak erre a szóra fekete ruhás férfi alakja jelenik meg, aki hosszú litánia után őrölt denevérkoponya és sárkányepe segítségével megnyitja a földet az ellenség alatt.
Hívjuk őket inkább varázslóknak, bár ismerve az uralkodók hóbortjait, nem kétséges, van olyan sereg, melynek a soraiba bekerül egy-két varázsló, vagy ha nincs túl nagy jártasságuk a mágiához, akkor egy-két tucat.
Loum csatamágusai azonban nem voltak igazi varázslók. Mint minden valamit is magára adó rend, tagjaikat ők is tíz éves életkor körül vették soraikba.
Ezután következett az évekig tartó képzés, a pusztakezes harc mellett a fegyverforgatást is elsajátították.
Ha kiképzőik szerint felkészültek, akkor következett a mágia.
Először testüket különböző varázslatok segítségével megerősítették, erejük és gyorsaságuk emberfeletti lett.
Majd következett az igazi varázserő, a rend több tényezőt is figyelembe véve a mágia egy speciális fajtáját választotta harcosainak.
A varázsrúnákat a bőrükre tetoválták.
A legtöbb rúna magától lépett működésbe, mint például a gyógyító mágiák, de a támadó és védő varázsok aktiválásához sem kellett mást tenniük, mint egy pillanatra felidézni magukban a rúnát.
Ennek a mágiának a hátránya, hogy korlátozott a varázslatok száma, gyógyító és védő rúnákból minden csatamágus ugyanazt kapja, de a támadó varázslatokat saját maguk választhatják ki.
Nagy erőt képviselnek bármely csatában, bár a földet nem tudják megnyitni, bár nincsen őrölt denevérkoponyájuk, bár nem mindegyikük férfi.

A nő kényelmesen lépkedett a szikla pereme felé.
Volt egy célja a szikla alatt elterülő erdőben táborozó csapat vezetőjének fejével. Magával kellett vinnie, de csak a fejet.
Az uraság hibája annyi volt csupán, hogy túl sokat beszélt részegen.
Most a vára felé tartott, de az esti szürkület még az erdőben érte őt és közel ötven harcosát.
Kry a sziklaszirten állva vizsgálta az erdő szélét és a meredek domboldalt, mely a szirtről vezetett le oda.
Ellenőrizte tőreit és a rövid kardot a hátán levő tokban, meghúzta alkarvédői szíjait, megigazította bőrvértjét inge alatt, hiszen ő sem volt sérthetetlen.
Aktiválta a Szemet, segítségével jobban látott a sötétben, és elrugaszkodott a szirtről.
Pár pillanatig mintha repült volna, azután a földet érés után rögtön elrugaszkodott ismét.
Már az erdő szélénél járt, a következő ugrással az egyik fára jutott fel, majd az őrségnek állított öt harcos közé vetette magát.
Az egyik katona vállára érkezett és ezzel egy időben elroppantotta a gerincét is, mire földre zuhantak, kardja a kezében volt, és már egy másik katona vére csöpögött róla.
A másik három egyszerre támadt rá, félrecsapott egy kardot, egy rúgással összezúzott egy torkot, gazdája fuldokolva esett össze.
Karvédőjével védett egy nyakának szánt csapást, majd saját kardját a támadóba szúrta, rögtön szembefordult utolsó támadójával, aki már emelte kardját, de a mozdulatot már nem fejezte be, holtan dőlt el.
Futni kezdett a tábor felé, amikor újabb katonák rontottak neki.
Egy vágás elől kitért, majd tőrét előrántva egy nyakba szúrta.
Rúgás, egy térd reccsenése, kitérés, szúrás, hárítás, vágás, üvöltés, pengék csattanása, szúrás, eldőlő testek zaja, vér fröccsenése, hárítás, ütés, penge karistolása karvédőn, haldoklók hörgése, halálba menők sikolya, csend, csend.
Kry körül tizenhét holttest vagy hamarosan azzá váló katona hevert.
De nagy rohammal érkezik a védő csapat maradéka a tábor másik oldala felől.
- Fiúk, ehhez most nincs kedvem - suttogja a csatamágus, majd összeilleszti maga előtt a kezeit, a karvédők alatt felizzik egy-egy rúna.
A hatás leírhatatlan, a harcosból induló lökéshullám szétrobbantja az útjába kerülő fákat, az elöl haladó harcosokból csak vérpermet marad, több mint húsz katona válik egy szempillantás alatt összetört, szétroncsolt csont- és húskupaccá.
Az a néhány katona, aki urát eddig védte, most mindent hátrahagyva menekül.

Kry lassan sétál áldozata felé.
- Te csatamágus vagy, igaz? - kérdezi remegő hangon az uraság, miközben ruhája alól kivesz egy talizmánt, mely a nyakában lógott. - Nagy hibát követtél el, látod ezt? - emelte fel a talizmánt. - Magától Loum mestertől kaptam, ez biztosítja, hogy csatamágusai nem árthatnak nekem és ha nem ellenkezik céljaikkal, még a segítségüket is kérhetem.
Kry megtorpant, majd egyszerűen levágta áldozata fejét.

Miközben a fejet a zsákba rakta, az uraság szavain gondolkozott.

"...ha nem ellenkezik céljaikkal...", ezen elmosolyodott.
Nos az én céljaimmal ellenkezett, hiszen személyesen Loum mester küldött ide a fejedért.

Előző oldal Szenzor
Vélemények a műről (eddig 1 db)